A klímával történő fűtés nagy előnye, hogy független a már meglevő fűtési rendszertől, olcsóbb és egyszerűbb a működtetése más alternatívákhoz viszonyítva és a szükséges villanyáramot akár Ön is megtermelheti napelemek segítségével.
Napelemek segítségével önállóan megtermelhetjük a háztartásunkhoz szükséges áramot és a fűtéshez szükséges energiamennyiséget. Nagyságrendileg másfél millió forint környékén már elérhető egy komplett napelemrendszer telepítve, engedélyeztetve, ami egy 100 négyzetméter körüli ház vagy lakás teljes energiaigényét fedezi az év 9-10 hónapjában.
Sokan úgy vélik, hogy ez a fűtési rendszer lesz a jövő, hiszen szinte minden lakáshoz beépíthető és a megtérülése belátható. Nem függenénk tovább a szolgáltatóktól és az ellátóktól valamint a már előállított felesleges áram is értékesíthető.
A napelem működési elve a következő: a napelem által megtermelt áramot vagy mi használjuk fel vagy amennyiben felesleg termelődött, egy mérőóra segítségével visszatáplálódik az elektromos használatba fix átvételi áron. A hálózat a puffer. Nincsenek akkumulátorok, a felesleg ide kerül be és innen tudjuk mi is kivenni az esetlegesen hiányzó áramot.
Az úgynevezett passzív és fél passzív házak esetében a nappal történő fűtéssel bőven tartalékolható a házban annyi hőmennyiség, hogy az éjszakai fűtés már nem is szükséges, legfeljebb csak az elektromos eszközök miatt kell a hálózatból energiát venni, amit a nappal megtermelt feleslegből fedezni lehet. Mivel külön óra méri a bevitt energia mennyiségét, és éves elszámolással működik a rendszer az ELMŰ felé, így nagyobb napelem-kapacitás esetén pluszos egyenleget is elérhetünk.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy valójában mi is az a napelem és, hogy ugyanaz-e mint a napkollektor? A két eszköz nem ugyanaz. A napelem az elektromágneses sugárzást alakítja villamos energiává, míg a napkollektor a napenergia felhasználásával állít elő vízmelegítésre és fűtésre használható hőenergiát.
A napelemeknek két típusát különböztetjük meg:
Ezeket a napelemeket használják a legrégebben és a legelterjedtebb technológiának számítanak. Nagy tisztaságú szilícium cellákból épülnek fel, melyek sorba kötve és vízmentesen egy üveglap és egy műanyag hátlap közé laminálva kerülnek gyártásra. Ezen belül két technológia létezik, mono és polikristályos.
Monokristályos napelem
Polikristályos napelem
Ez a technológia sokkal fiatalabb a kristályos technológiánál. A vékony rétegű (vagy vékony filmes) technológiánál nem kristályos szilícium tömbökből vágnak cellákat, hanem a félvezető réteget kémiai vagy fizikai lecsapatással közvetlenül az üvegre, vagy akár más hordozó felületre viszik fel. Ezeknek a napelemeknek kisebb a hatásfokuk (10 százalék alatt), így háztetőkön a korlátozott hely miatt nem igazán lehet velük találkozni.
Hatásfoka a következő: egységnyi (jellemzően 1 négyzetméter) felületen a napelem tábla hány W energiát tud maximum előállítani (a gyártók általában laboratóriumi körülmények között, azaz derékszögű besugárzás, 25 Celsius fok mellett mérik). A könnyebb érthetőség kedvéért itt egy példa az egyik legnagyobb gyártó modelljén, melynek teljesítménye 205 W, mérete pedig 1,31*0,99=1,2969 m2. Tehát a panel hatásfoka 205/(1000*1,2969) = 15,8%.
Hogy mennyi energiát lehet otthon termelni pontos választ nehéz adni, hiszen több tényező is szerepet játszik az előállított energia mennyiségét illetően. 1 kW-os rendszerrel itthon jellemzően 1000-1200 kWh/év áram fejleszthető. Egy 4 fős háztartás éves fogyasztása 4430 kWh körül alakul (az ELMŰ-ÉMÁSZ adatközlése alapján), vagyis egy 4 kW-os rendszer nagyjából fedezné a felhasznált áram mennyiségét.
A globális felmelegedés elleni küzdelem eredményeként egyre népszerűbbé váltak a megújuló energiák, mindenek előtt a napenergia. A napelemeket alkotó cellák ára az elmúlt 40 évben egyre csökkent, így a technológia egyre több országban válik népszerűvé.
Az egyre olcsóbb panelek iránt az elmúlt években megnőtt a kereslet. Tavaly globálisan közel 38 GW új kapacitást telepítettek, mellyel a telepített összkapacitás 140 GW-ra emelkedett.
Sajnos Magyarországon a megfelelő támogatási programok népszerűsítésének hiánya miatt ez a technológia még nagyon kezdetleges állapotban van, más európai országokhoz viszonyítva. Viszont a csökkenő napelem árak hazánkban is elérhetővé teszik a technológia alkalmazását. Az elmúlt pár évben, részben uniós forrásból, épültek kisebb „naperőművek”, illetve főként multinacionális cégek, iparvállalatok és kiskereskedelmi láncok telepítettek napelemeket egységeik tetejére vagy közelébe. A háztartások esetében szintén egyre több tetőn láthatóak már napelemek, a Magyarországon telepített ún. háztartási méretű erőművek több mint 95%-a napelemes rendszerekhez köthető.