Napjainkban sajnos még mindig sokan nem tudják, hogy valójában mik is a hőszivattyúk és mi a szerepük. A hőszivattyúknak több változata is létezik, a legelterjedtebb a levegős hőszivattyú, ami egy kültéri egységet jelent a szabad térben, a beltéri egység hőcserélője meleg vizet állít elő, rácsatlakozva a lakásban már meglevő fűtési rendszerre.
Sokan kételkedve fogadják a tényt, hogy ezek a berendezések képesek a levegőből hőt kivonni és ezt a lakás fűtésére fordítani. Ha már van a lakásban klímaberendezés, sokkal könnyebb megérteni a működését és felismerni, hogy nem csak nyáron hűthetünk vele, hanem télen használhatjuk fűtésre is. A hőszivattyú ugyanis egy nagy klímaberendezés, mely kültéri és beltéri egységgel is rendelkezik valamint kompresszorral, összekötő csövekkel és elektromos betáplálással. Működési elve a következő: a hő az alacsonyabb állapotú rendszer felől a magasabb felé áramlik.
De hogyan lesz ebből a téli mínusz 10 fokban a lakásban plusz 20 fok? A hőszivattyú kültéri egységében egy mínusz 60 fokos hűtőközeg áramlik, amelyik a mínusz 10 fokos külső hőmérséklettel találkozva már egy +50 fokos különbséget jelent, ami a kompresszor által munkára fogva bent képes felmelegíteni a lakás fűtési rendszerének vizét.
Az említett rendszer akkor működik a leghatékonyabban, ha minél kisebb hőmérsékletkülönbséget kell kiegyenlítenie a kompresszor munkája által. Ebből kifolyólag a hőszivattyús rendszer sokkal alkalmasabb az alacsony vízhőmérsékletű fűtési rendszerekhez mint például a falfűtés vagy a padlófűtés.
Amennyiben hőszivattyú mellet döntünk, fontos szempont, hogy olyan beüzemelő céget válasszunk, akik garanciát és szervízt is biztosítanak. A hőszivattyú lesz ugyan is a kazán a házban, ami csak akkor fog meleget csinálni, ha működik is. Nagyon fontos olyan céget megbízni, akik rendelkeznek megfelelő szervízháttérrel és akár már az esetleges meghibásodás napján el tudják végezni a szükséges javítást, hiszen amíg nem működik a hőszivattyú, fűteni sem lehet.
A hőszivattyús fűtést érdemes gépészeti tervezővel megterveztetni, a hőszükségletet számításokkal alátámasztani. A hőszivattyút precízen kell méreteztetni, mivel ha túlméretezzük, akkor nagy az árkülönbség a méret növekedésével, ha pedig alul méretezzük, akkor nem dolgozik hatékonyan.
Mindemellett a zajszintre is oda kell figyelnünk, hiszen nem elhanyagolható szempont, hogy milyen hangos lesz a kiépített rendszer. A kiépítés során figyelni kell a hőszivattyú elhelyezésére, hiszen ha falra van rögzítve, átadhatja a teljes rezonanciát a lakásnak, így célszerű elegendő távolságot tartani. Az 50 decibel környéki érték megfelelőnek számít.
A kültéri egység elhelyezésénél figyelembe kell venni a megfelelő rögzítést, elektromos betáplálást és a kondenzvíz elvezetését, ugyan is a hőszivattyú kültéri egysége jelentős mennyiségű vizet termel leolvasztáskor. Nagy hidegekben a szivattyú hőcserélője szinte fehérnek, jegesnek látszik a ráfagyott párától és ha nem lenne leolvasztó funkciója, akkor a jég eltömítené a lamellák közötti hézagokat. Ez a leolvadt jégmennyiség alakul át folyadékká, amit el kell vezetni egy lefolyóba vagy csatornába.
Tehát elsősorban a hőszivattyú kiválasztást mindenképp ajánlatos egy gépész tervezővel elkezdeni, aki megtervezi és méretezi a szükséges berendezést.